Babiczki László.jpg

Ahol a

Mátra

Ott a szívem

A mátrai borvidék

18_edited.png

Úgy tapasztalom, hogy kevesen tudják: a Mátrai történelmi borvidék - mintegy 7.000 hektárnyi nyilvántartott szőlő ültetvényével - Magyarország második legnagyobb borvidéke.

Borvidékünk, melynek Gyöngyös a központja, a Mátra hegység déli lejtőin, kelet-nyugat irányban a Tarna és a Zagyva folyók által határolt területen, mintegy 15−20 km széles kelet-nyugat irányú sávban helyezkedik el. A szőlőültetvények 250- 300 méter tengerszint feletti magasságban terülnek el.

A területen már a Honfoglalás előtt itt élő népek is foglalkoztak szőlőműveléssel, borkészítéssel. Írásos emlék is maradt ezekből az időkből: „1042-ben Saár határában zárdát építettek melyhez szőlőbirtok is tartozik”.

Borvidékünk talaját főképpen a csernozjom-barna erdőtalaj és a barnaföld váltakozása adja. Altalaja sokszínűbb: vulkáni, utóvulkáni kőzetek változatai alkotják. A Mátra déli, délnyugati lejtőin a nap sugara érleli a bogyókat, a tűzhányók talaja pedig ásványos jelleggel látja el a szőlőket.

Fehér boraink elsősorban friss, virág és gyümölcs illatukról híresek. Fajtáink: Chardonnay, Olaszrizling, Szürkebarát (Pinot grigio), Leányka (Mädchentraube), Muscat ottonel, Tramini, Sauvignon blanc, Müller Thurgau.  Az üde, friss gyümölcsös jelleg, rose és vörös borainkra is jellemző főképpen; Kékfrankos, Pinot noir, Merlot, Cabernet sauvignon, Cabernet franc fajtákból. Az újabb ültetvényekben  pedig egyre több a magyar, illatos fajta: az Irsai Olivér, a Cserszegi fűszeres, Hárslevelű.

Mátrai borvidék, nagyságának és minőségi borainak köszönhetően, országunk szőlő-bor exportjának több mint 30%-át adja.